Rács Róbert

Rács Róbert alkotó

Mesterség

fazekas

Ismertető

A rajz és az agyag iránti érdeklődése már gyermekkora óta kíséri az életét: az édesapja által a bátaszéki vázkerámiából hozott nyers agyagtéglakból kisgyermekként plaketteket, kisebb szobrokat készített. Érettségi után kerámiaformázó szakmunkás vizsgás tett. 

A népművészet, a magyar népi kultúra egyéb ágai is érdeklik mind a mai napig: népi táncolt, barátaival Székelyföldön táncházakban és magánházaknál idős emberektől népzenei és néptáncanyagot gyűjtöttek, jelenleg pedig a Szekszárdi Muslinca Férfi kórusban énekel.

Legnagyobb hatással Bíró Annamária sárközi fazekasmunkái és kárászi fazekas barátja, Mezei Ottó metszett, karcolt őbányai edényei
voltak rá.

Saját műhelyében 1993 óta dolgozik megszakítás nélkül.

A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület munkájában 1998 óta vesz részt, ahol 2002-ben lett az egyesület etikai bizottságának, 2006-tól az ellenőrzőbizottságnak, jelenleg a vezetőségnek tagja. 

1998 óta rendszeresen zsűrizteti tárgyait: legalább ötven zsűriszámmal ellátott tárggyal rendelkezik.

A mórágyi és szekszárdi fazekasságot záródolgozati témaként választva két főiskolai hallgatót is ösztönöztek munkái, fazekasműhelye. 

Vezetett tanfolyamot a Tolna megyei Önkormányzat Hétszínvilág Otthon értelmi sérült felnőtt gondozottjainak, és Szerbiában is felnőttoktatás keretében, akik a Kárpát medencei fazekasságról, tőle a a sárközi fazekasság kialakulásáról, formavilágáról és díszítményeiről, díszítéstechnikájáról tanulhattak, és gyakorlati képzésben is részesültek. Szerbiában alkotótábort is tartott. 

2013-ban tizenhárom alapító taggal megalapította a Sárköz-Dunamente Néprnűvészeti Egyesületet. Céljuk a művészetek, a népművészet, a népi kézművesség hagyományainak ápolasa, fejlesztése, a mai kornak megfelelő hiteles népi iparművészeti aikotásokon keresztül a közízlés formálása. Ennek érdekében az egyesület előadásokat, tanfolyamokat, táborokat, kiállításokat, rendezvényeket szervez, és egy európai uniós pályázatnak köszönhetően mára saját egyesületi házuk is van.

Műhelyében a mai kor igényeinek is megfelelő népi ihletésű használati és dísztárgyak készülnek: étkészletek, halászlés készletek, boros, pálinkás edények, kancsók, korsók, készletek, különféle tálalóedények, tepsik, sütő-főző edények, kemencés edények. Készít kerámiából látványpincékbe világítótesteket, lámpákat, de házszámtáblákat is, és sokféle egyedi edény, készlet is készül különféle alkalmakra, esküvőkre, évfordulókra vagy születésnapi ajándéknak, falurendezvényre településcímerrel például, illetve kültéri virágedények, ültetőedények is.

Munkái szerepelnek állandó kiállításokon a várdombi Tájházban, Szekszárdon nem egy helyen, többek között a városközpont látványpincéjének berendezési tárgyait is ő készítette, tíz éven keresztül volt jelen a Mesterségek Ünnepén. 

Egyéni és csoportos kiállításokon Magyarországon és külföldön 1992 óta vesz részt folyamatosan munkáival: Szekszárdi Szüreti Napok, Várdomb, Balatonföldvár, Óbánya, Budapest, Pécs, Pécsvárad, Kölesd, Tamási, Brüsszel, Torino (Olaszország), Zeltweg (Ausztria). 

 

 

 

Díjak, elismerések

Szakma Kiváló Tanulója Verseny, 1987: országos 12. helyezett

Népi Iparművész, 2002

Élő Népművészet XV. Országos Népművészeti Kiállítás, 2010: Bronz Oklevél

I. Kortárs Népművészeti Triennálé, 2016, Szekszárd: elismerő oklevél

Tolna megyei Művészetért Plakett, 2019